Najó, nem kisértem a sorsot, csak idéztem Terry Pratchett Mágia Színe c. könyvéből :D
- Ott voltam, amikor kezdõdött. Látjátok azt a fickót? Ott hátul. - Visszafelé mutatott az útra, melyen egyre közeledett az útitársa, aki mellesleg igen furcsa stílusban lovagolt, mivel szinte másodpercenként kizuhant a nyeregbõl.
- Mi van vele? - kérdezte Menyét.
- Õ tette - mondta Rincewind egyszerûen.
Bravd és Menyét a közeledõ egyén felé fordult, aki féllábon ugrált lova mellett: másik lába a kengyelbe akadt.
- Õ... gyújtogatott? - kérdezte Bravd, amikor végre képes volt megszólalni.
- Nem. Vagyis nem egészen. Inkább mondjuk úgy, hogy ha a teljes káosz és õrület villámlás lenne, akkor õ az a személy, aki kiáll egy hegycsúcsra nedves rézpáncélban, azt kiabálva: Minden isten rohadék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése